Zoltánka, a magyar Sasfiók.
Nagy bátorság kellett ennek a darabnak a megírásához. A
téma, a magyar sasfióknak, Petőfi Sándor fiának tragikus életsorsa, a
leghatásosabb, de a legnehezebben színpadra vihető színdarab témák
közé tartozik. És Krudy Gyula megbirkózott a kemény
feladattal.
Sindbad romantikus kalandjainak és „A
vörös postakocsi” történetének megírója, Zoltánka szomorú történetét eredetileg
nem akarta színpadra vinni.
Zoltánka sápadt, lázas és beteg legény, akit tönkre tesz,
agyonszorít a nagy név, mely örökségül maradt rá s akit, mint a legnagyobb
magyar költő egyetlen fiát agyonbálványoznak.
Júlia, a Petőfi felesége, a szép, hiu és okos asszony,
akitől a világ azt követeli, hogy a nagy költőhöz méltóan, szívében örök
gyásszal élje le hátralevő napjait és aki olyan nagyon
szereti a táncot, a vigalmat, a szép ruhát, az életet.
Attól a pillanattól, hogy meglátjuk Júliát, ki a
halállal, múlttal és az örökkévalósággal kacérkodik, de valójában leírhatatlan
mohósággal éli az életet, egészen Zoltánka haláláig akaratnélküli rabjai
vagyunk Krudy darabjának...
Abban a pillanatban, hogy a beteg, köhögős mellű Zoltánka
belép gyönyörű édes anyjának szobájába, valami bűvös, édes ellágyulás vesz erőt
rajtunk, mely aztán végigkísér az egész darabon.
Van aztán a darabban néhány különösen nagy jelenet,
melyet a színészek bravúrosan játszanak meg így, Zoltánka (Törzs) búcsúja bálba
készülő anyjától, a színészek mulatozása, az erdei jelenet és az utolsó
felvonás haldokló jelenete.
Törzs művészetéről külön fejezetet kellene írni. A szerző
igen sokat köszönhet neki, s a többi szereplőknek is, akik közül Aczél Ilona igen jó Júlia volt.
Krudy Gyula népszerűségére jellemző az a kis epizód, mely a
főpróbán történt. A második és harmadik felvonás között megjelent Krudy a nézőtéren, de alig hogy felismerték, olyan tomboló
tapsvihar keletkezett, hogy sietve felmenekült a színpadra.
Zoltánka.
Krudi Gyula 3
felvonásos színműve. |
|
|
|
Cs. Acél Ilona Tarnay Körmendy Bera Paula Törzs Tarnay Papp Dobos Margit Dobi Verő Márta Réthei Pappné Csiszér
Kardos |
Júlia Balázs Sándor Träreg ur Házmesterné Zoltánka Vögyi Pataki Öreg dajka Csizmadia Piczi A tiszteletes Cigány asszony A doktor bácsi
Házmester |
(Színházi Élet, 1913/38. /november 16-23./ 10. és 25. p.)