Utószó
Néhai Joannovich Emil, a Krúdy-gyűjtő jogtanácsos hívta fel
figyelmemet a tulajdonában levő Flóták és lugasok című
„kiadatlan” kisregényfüzérre. Örömmel ismertem fel, hogy a füzetekben Krúdy
három művét (Nagy
kópé - A nő-vadász - Őszi versenyek) alakította át, egységesítette
átdolgozott szöveggel trilógiává, a következő módon.
Az
1921-ben a bécsi Pegazus kiadásában, Kónya Sándor stílusos borítólapjával
díszítve megjelent Nagy kópénak A tegnapi ember címet adta, majd ezt áthúzta, és a Flóták és lugasok
címben állapodott meg. Ezen a kisregényen hajtotta végre a legtöbb
változtatást, betoldást, itt érezhető legjobban a három mű egységesítésére és a
szöveg trilógiává való áthangolására törekvése. Az eredeti szöveg az ABC
Könyvkiadónál 1944-ben, Krúdy három össze nem illő kisregénye között, Az utolsó gavallér
címmel (Az
utolsó gavallér - A velszi herceg - A
nagy kópé) ismét megjelent.
A Pesti nőrabló-t
először a Magyarország
közölte 24 folytatásban 1918. december 1. és 1919. január 1. között, Csinosi, vagy egy tél
története címmel. Könyv alakban 1922-ben adta ki a Tolnai Nyomdai
Műintézet két változatban: az egyik a Tolnai Regénytára sorozatban a Pesti nőrabló
címmel Az öreg
gárdista elbeszélés kíséretében, ismeretlen rajzoló kissé
szecessziós borítólapjával; a másik ugyanabban a sorozatban, de csak vonalas
borítékkal. A címlapon a Budapest szó után feltüntetett évszámot mind a két
műnél törölték. Érdekessége a kis remekműnek, hogy még ugyanabban az évben
(1922) A
nő-vadász címmel Aradon is kiadták a Fórum Irodalmi és Könyvkiadó
Rt. sorozatában, az Erdélyi Könyvtár első évfolyamának 2. számaként, Lóránt Lassner Sándor biedermeier hangulatú színes címlapjával.
Krúdy ebben a kiadásban sok javítást, pótlást készített: így visszatért az első
közlés Előhang-jához, az itteni I. fejezethez, valamint
a II. fejezetnek a későbbi kiadás során kihagyott első mondatához, a műnek a
szövegét is jelentősen átdolgozta. A Fehér Holló Könyvkiadó 1946-ban ismét Pesti nőrabló
címmel hozta forgalomba a Czibor János szerkesztette
Fehér Holló Könyvek sorozatban, az első kötetkiadás szövegével. A művet
1957-ben közölte Szabó Ede a Magyar Klasszikusok sorozat Krúdy Válogatott novellák
című gyűjteményében. 1964-ben a Magvető Könyvkiadó a hét kisregényt tartalmazó
Jockey Club című könyvben is
megjelentette.
A trilógia
harmadik pillérét, az Őszi versenyek-et először Bécsben, 1922-ben
adta ki a Pegazus a Kis Magyar Könyvek sorozat ötödik füzeteként, Kónya Sándor
finom borítékrajzával. A regény 1946-ban a Válasz kiadásában ismét
megjelent Szabó Vladimir tizenegy hangulatos tollrajzával. A finom bibliofil
könyvecske Gyomán készült Kner Izidor nyomdájában, néhány száz számozott
példányban. 1957-ben újra közölték a Magyar Klasszikusok sorozat Krúdy Válogatott novellák
című kötetében, végül 1964-ben a Jockey Club
kisregénygyűjteményben.
Az író a Nagy kópé
1921-es, az Aradon kiadott A nő-vadász 1922-es és az Őszi versenyek 1922-es egy-egy
példányán végezte el a javításokat, törléseket és betoldásokat. A Nagy kópé-ból
a Flóták és
lugasok, A nő-vadász-ból A tőrmester
lett, míg az Őszi
versenyek-nek
meghagyta eredeti címét.
Kiadásunk
az író által javított és átdolgozott példány alapján készült.
K. S.
(Flóták és lugasok.
Bp. 1974, Szépirodalmi Könyvkiadó. /Kiskönyvtár/ 283-285. p.)