Hogyan látta Krúdy Pest-Budát, hogyan tükröződik fővárosunk élete annak az írónak a majdnem fotografikus hűségű szemlencséjén, aki csaknem kizárólag a fővárosban és a fővárosnak élt. Ezekre a kérdésekre óhajtottunk választ adni tollrajzainak válogatott csokrával. Az első világháború és a harmincas évek nyomasztó jelenéből a múltba menekülő Krúdy Gyulát elsősorban a történeti Pest-Buda érdekelte, s az akkori „ma” is, csak mint annak függvénye foglalkoztatta: „De jó lett volna farsangban maszkabálra járni a régi Redutba. Patikáriussal muzsikáltatni, Nagy Ignác beszélyein épülni, Vörösmarty urat személyesen ismerni és valóban ábrándosan tölteni el az életet...” – ezekről sóvárgott Krúdy egész életén át. A régmúlt elmerült, de ma is érdekes Atlantisz-világából megmentettük könyvünk finom, a pasztellszínezés mesterére valló „rajzait”, a mesemondásnak, az álmodozó realitásnak ezeket a miniatűr-remekeit. A mindenkor eleven hatásokra reagáló, az élmények impressziójával ingerkedő újságíró vetítette frissiben papírra megfigyeléseit az írásművészetnek a közvetlenség melegével átfűtött, páratlanul zamatos hangján. A Sziget platánjai és tölgyei alatt merengő, az alkotás nyugalmára vágyó férfi szíve mennyi melegséggel, mennyi emberi együttérzéssel jelenítette meg az egyén törekvéseit vagy a környezet szépségeit. Végigvonul előttünk a századelő legjelentősebb, legpompázóbb nyelvművészének erősen eredeti szemüvegén nézve a régi Pest. Kalauzolása mellett végigsétálhatunk a főváros rejtett útjain, s eddig nem látott szépségek tárulnak fel a sétáló előtt. De nemcsak a táj színei bontakoznak ki, hanem az emberek is felvonulnak, a nagyváros szenvedő és léha figurái. A kis masamódlány, a szegény tanítónő, a fuvolájával kereső „művész”, az író, az újságíró; egytől egyig mind megmutatkoznak a pest-budai séták során. Mint egy eleven galériából, úgy lépnek elő a főváros életének ezek az alakjai, a kisemmizett emberek, a karrierre szomjas svindlerek, a nyomorultak és a megszomorítottak.

A „Pest-budai séták” tollrajzai nemcsak szórakoztatnak, andalítanak és lelket üdítenek, hanem bölcsességükkel tanítanak is.

K. S.

 


 

JEGYZET

Az alábbiakban az egyes cikkek forrásait közöljük:

Március 15-e 1848-ban Pesten... – A Polgár. 1925. III. 14. sz.

A Károlyi-kert lugasai – A Reggel. 1928. (IV. 4.) 14. sz.

Az áldott, jó pesti közönség... – A Reggel. 1926. III. 8. sz.

Milyen volt az Andrássy út? – Újság. 1932. V. 29. sz. a „Régi pesti históriák” című sorozatban.

Farsang 1933-ban Pesten – A Reggel. 1933. (I. 16.) 3. sz.

Hogyan nevelték Pesten az írókat? – A Polgár. 1925. (II. 28.) 9. sz.

A pesti hitregékből – A Mai Nap. 1929. XII. 11. sz.

Régi magyar író ebédje – Magyar Hírlap. 1932. VII. 24. sz.

„A kisasszony” – Színházi Élet. 1926. 39. sz.

Mr. Adrien pompás esztendői – Pesti Napló. 1926. (IX. 10.) 204. sz.

Dombey és fia – Pesten – A Reggel. 1920. 31. sz.

A pesti tanítónő – A Reggel. 1927. VI. 13. sz.

Dunai életmentő – A Mai Nap. 1927. (IX. 21.) 213. sz.

Öregúr sétája a szigeten – Magyarország. 1920. 222. sz.

Margitszigeti emlék – Új Idők. 1924. II. kötet. 196. l.

Margitsziget – Pesti Napló. 1926. XII. 25. sz.

A régi kastély pusztulása – Pesti Napló. 1928. IV. 22. sz.

Az óbudai Flórián – A Polgár. 1926. V. 8. sz.

Pénteken, tizenharmadikán és Luca napján Óbudán – A Mai Nap. 1929. XII. 18. sz.

Óbuda a múltban és a jelenben – A Reggel. 1930. (VII. 14.) 29. sz.

Óbudai májusi délután... – A Mai Nap. 1930. V. 21. sz. Szigeti Remete álnévvel.

Annabáli románc – Pesti Napló. 1930. VII. 27. sz.

Százesztendős emberek utcája – A Mai Nap. 1931. II. 6. sz. Szigeti Remete álnévvel.

Ódonságok városa – A Mai Nap, 1931. V. 21-27. sz. Óbudai Remete álnévvel.

Budai útmutató – A Reggel. 1932. IX. 12. sz.

Azokat az írásokat, amelyeknek címe az előbbi felsorolásban nem szerepel, az író következő műveiből merítettük:

Pest ezerkilencszáztizenötben
Bp. (1916), Dick Manó. 16° 220 (4) l. – (Major Henrik színes borítékrajzával.)

Petit (Naplójegyzetek a szomorú napokból)
Békéscsaba, 1916, Tevan. 57 (1) l. – (Tevan Könyvtár. 98-99.)

Pest 1916
Bp. 1917, Tevan. 16° 181 (3) l. – (Pólya Tibor színes borítékrajzával és Major Henrik címlaprajzával.)

Pesti album. Krúdy Gyula feljegyzései és elbeszélései.
Bp. 1919, Franklin, 150 (2) l.

Kánaán könyve
Bp. 1919, Athenaeum. 102 (2) l. – (Modern Könyvtár. 550-553.)

A Miatyánk évéből (Pest 1918-1919-ben) Krúdy Gyula feljegyzései.
Bp. 1920, Rácz Vilmos könyvkiadóvállalata. 16° 158 l. – (Szada István színes borítékrajzával.)

Magyar tükör
Bp. 1921, Athenaeum. 101 (3) l. – (Modern Könyvtár. 685-688.)

Pesti évkönyv. Feljegyzések, a magányban és a piarcon, sóhajtással és reménnyel az évekből, mikor mindenki rongyos volt Magyarországon. Krúdy Gyula írásában.
Bp. 1921, Székasi Sacelláry Pál. 141 (3) l. – (Conrad Gyula színes és fekete fametszeteivel.)

(A Pest-budai séták című kötet utószava és jegyzetei.
Magyar Helikon, 1958. 247-250. p.)