AZ ARANY MEG AZ ASSZONY

Kenessey Jenő operájának bemutatója

Kenessey Jenő most bemutatott egyfelvonásos operájában. Az arany meg az asszony-ban elsősorban a szerző szórakoztató szándékát kell megdicsérnünk. Kenessey mesélő, színfestő kedve kitűnően megtalálta párját Krúdy egyéniségében és remek érzékkel választotta ki a szövegkönyvet, Krúdy feledésbe merült színdarabját. A történet az ifjú zsoldoskapitányról szól, aki szereti az öreg kereskedő fiatal feleségét, de az arany kedvéért eldobja az asszonyt. A komédiás részletekkel tarkított történet voltakép eléggé tragikusan végződik: az ifjút vesztőhelyre viszik. Ám Krúdy mesélő volt, színes üvegen át látta a világot és ezt a tragikumot sem élezi ki, nem súlyosbítja naturálisba módon.

Helyesen érezte meg Kenessey Krúdynak ezt a szivárványt bámuló tekintetét. Krúdy melankolikus, szép mondatainak megfelelőleg nagyon szépen megfestett zenei képeket, szomorkás mondatokat találunk Kenessey muzsikájában. Ötletes zenei gondolatai vannak, hangszerelése ügyes, a képek elevenen váltakoznak.

Legsikerültebb résznek a komédiások jelenetét tartjuk, ez a jelenet kétségtelenül az utóbbi évek magyar operamuzsikájának legjelentősebb alkotása.

Oláh Gusztáv díszletében stilizált gótikus szobát ábrázol és ez a stilizálás remekül sikerült a komédiások Commedia dell'arte-szerű fellépésében, a katona történetének megjátszásában. Általában azonban Nádasdy Kálmán beállítása eléggé naturalista, súlyos és ez nincs mindig arányban Krúdy inkább szimbolista történetével, amellett, hogy Kenessey muzsikáját is ezzel a naturalizmus irányába tolja el.

Kiváló szereplőink mind a helyükön voltak: Koréh Endre méltóságteljes, megfontolt lőcsei kereskedőpolgára, aki minden eszközzel megvédi háza tisztaságát, Osváth Julia, a polgár eléggé befolyásolható felesége, Rösler Endre harcias, de alapjában véve szomorú rosszvégű zsoldos kapitánya és a két nagyszerű színész, Laurisin Lajos és Komáromy Pál. Szabó Miklós túlzásait itt szimbolizmusnak vesszük — és megbocsátjuk. A nagy sikerre számítható operát kitűnő szerzőnk, Kenessey Jenő vezényelte.

Dr. Vajkai Aurél

(Esti Magyarország, 1943/103. /május 8./ 10. p.)